2015. szeptember 4., péntek

A kenderbeton lehet a jövő legfontosabb építőanyaga

Amikor az új és fenntartható lakhatási ötletek kerülnek szóba, úgy tűnik, hogy mindig egy szigetelés, világítás, és áramellátás szempontjából hatékonyabb otthon jut az eszünkbe. A többség meggyőződése a témával kapcsolatban az a hit, hogy a legnagyobb vállalatok és kormányzati projektek dolgoznak a lehető legjobb technológiákkal, hogy olyan megoldásokat teremtsenek, melyek működnek, és pozitív hatással vannak a környezetre. Ha valóban ez lenne a helyzet, akkor már az egész világon kenderbetont használnának az építkezésekhez. Nem hallottál még róla? Ez cseppet sem meglepő.



Először is, mi az a kenderbeton? A kenderbeton olyan építőanyag, ami kenderrostot, meszet és vizet tartalmaz. A kenderbeton igen sokoldalú, mivel fel lehet használni falak, padlók, tetők szigetelésére, emellett tűzálló, vízálló és rothadásálló, amíg a föld felett van. A kenderbeton a kender növény szárának belső részének rostjaiból áll, amit mész bázisú kötőanyaggal kevernek össze az építőanyag létrehozásához. Ez a keverék megköti a szén-dioxidot; a kender a növekedése során több üvegházhatású gáz megkötésére képes, mint a fák, sőt, eközben oxigént termel. A kenderbeton sokkal sokoldalúbb, mint a beton, könnyű vele dolgozni, és rugalmas. Tény, hogy a földrengések sem képesek benne kárt okozni, mivel háromszor ellenállóbb, mint a hagyományos beton.


Mivel a kötőanyaga mész, az építőknek nem kell felmelegíteniük, mint amikor a betont ipari méretekben állítják elő. A kenderbeton visszatartja a szenet, mert nagyon magas a cellulóz tartalma. A kender növekedése során megkötött nagy mennyiségű szén gyakorlatilag beépítésre kerül a készülő épületbe. Egy kenderbetonból készülő ház mintegy 9 tonna szenet köt meg.


A kenderbeton egy igen kiváló építőanyag, köszönhetően annak a ténynek, hogy nagyon erős, könnyű és légáteresztő. Külső falaknál történő felhasználás során a víz nem képes megrothasztani az anyagot, vagy kárt tenni benne. Gyakorlati szempontból ahelyett, hogy egy ház építése során a külső falban hézagot hagynánk, hogy aztán szigetelőanyaggal töltsük ki, kenderbeton falat használhatunk, ami ezt feleslegessé teszi. A külső környezet páratartalmát a kenderbeton képes megtartani, majd újra leadni, amikor a klíma kevésbé nedves. A mész idővel kőkeménnyé válik, így a kenderbeton egyre szilárdabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a fal több száz éves is lehet, a jelenlegi 40-100 évvel szemben, amit a mai normál építőanyagok kibírnak. Egy másik előnye a kenderbetonnak, hogyha túl sok lett belőle bekeverve az építés során, az visszajuttaható a talajba, ami jó műtrágya. Mivel a kender mindössze 14 hét alatt megnő, egy nagyon erős, sokoldalú, olcsó és fennatartható megoldás.

A másik figyelemre méltó tényező, hogy a kender nem igényel műtrágyát, gyomirtószert vagy gombaölőt a növekedése során. A kendermagot be lehet takarítani, mint tápláló ételt, ami gazdag Omega-3 olajban, aminosavakban, fehérjében és rostban. Gyakorlatilag egy "szuper étel". A növény külső rostjait fel lehet használni ruhák, papír és számos mindenapi termék előállításához.

Így készül a kenderbetonból épülő ház.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

loading...

Printfriendly

  • ©2015 Otthon Ötlet
  • +