Amikor az új és fenntartható lakhatási ötletek kerülnek szóba, úgy tűnik, hogy mindig egy szigetelés, világítás, és áramellátás szempontj...
Amikor az új és fenntartható lakhatási ötletek kerülnek szóba, úgy tűnik, hogy mindig egy szigetelés, világítás, és áramellátás szempontjából hatékonyabb otthon jut az eszünkbe. A többség meggyőződése a témával kapcsolatban az a hit, hogy a legnagyobb vállalatok és kormányzati projektek dolgoznak a lehető legjobb technológiákkal, hogy olyan megoldásokat teremtsenek, melyek működnek, és pozitív hatással vannak a környezetre. Ha valóban ez lenne a helyzet, akkor már az egész világon kenderbetont használnának az építkezésekhez. Nem hallottál még róla? Ez cseppet sem meglepő.
Először is, mi az a kenderbeton? A kenderbeton olyan építőanyag, ami kenderrostot, meszet és vizet tartalmaz. A kenderbeton igen sokoldalú, mivel fel lehet használni falak, padlók, tetők szigetelésére, emellett tűzálló, vízálló és rothadásálló, amíg a föld felett van. A kenderbeton a kender növény szárának belső részének rostjaiból áll, amit mész bázisú kötőanyaggal kevernek össze az építőanyag létrehozásához.
Ez a keverék megköti a szén-dioxidot; a kender a növekedése során több üvegházhatású gáz megkötésére képes, mint a fák, sőt, eközben oxigént termel. A kenderbeton sokkal sokoldalúbb, mint a beton, könnyű vele dolgozni, és rugalmas. Tény, hogy a földrengések sem képesek benne kárt okozni, mivel háromszor ellenállóbb, mint a hagyományos beton.
Mivel a kötőanyaga mész, az építőknek nem kell felmelegíteniük, mint amikor a betont ipari méretekben állítják elő. A kenderbeton visszatartja a szenet, mert nagyon magas a cellulóz tartalma. A kender növekedése során megkötött nagy mennyiségű szén gyakorlatilag beépítésre kerül a készülő épületbe. Egy kenderbetonból készülő ház mintegy 9 tonna szenet köt meg.
A kenderbeton egy igen kiváló építőanyag, köszönhetően annak a ténynek, hogy nagyon erős, könnyű és légáteresztő. Külső falaknál történő felhasználás során a víz nem képes megrothasztani az anyagot, vagy kárt tenni benne. Gyakorlati szempontból ahelyett, hogy egy ház építése során a külső falban hézagot hagynánk, hogy aztán szigetelőanyaggal töltsük ki, kenderbeton falat használhatunk, ami ezt feleslegessé teszi.
A külső környezet páratartalmát a kenderbeton képes megtartani, majd újra leadni, amikor a klíma kevésbé nedves. A mész idővel kőkeménnyé válik, így a kenderbeton egyre szilárdabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a fal több száz éves is lehet, a jelenlegi 40-100 évvel szemben, amit a mai normál építőanyagok kibírnak. Egy másik előnye a kenderbetonnak, hogyha túl sok lett belőle bekeverve az építés során, az visszajuttatható a talajba, ami jó műtrágya. Mivel a kender mindössze 14 hét alatt megnő, egy nagyon erős, sokoldalú, olcsó és fenntartható megoldás.
A másik figyelemre méltó tényező, hogy a kender nem igényel műtrágyát, gyomirtószert vagy gombaölőt a növekedése során. A kendermagot be lehet takarítani, mint tápláló ételt, ami gazdag Omega-3 olajban, aminosavakban, fehérjében és rostban. Gyakorlatilag egy "szuper étel". A növény külső rostjait fel lehet használni ruhák, papír és számos mindennapi termék előállításához.
Így készül a kenderbetonból épülő ház.
